Mángold

A libatopfélék családjába tartozó kétéves növény. Az első évben fás karógyökeret (répatestet), és lombozatot, a második évben magszárat fejleszt, és magot érlel, majd a növény elhal.

mángold

 

Elsősorban Nyugat- Európában és Észak-Amerikában népszerű, de ott is csak kisebb felületen termesztett répaféle. Milyen érdekes, hogy a répafélékhez soroljuk, amikor tulajdonképpen a gyökerét nem is nagyon ismerjük, szinte kizárólag csak a levelét fogyasztjuk, ritkán a levélszárat. Elterjedőben van a színes levélszárú fajtái, melyeknek, már a levélnyelét is fogyasztjuk, elsősorban salátákba. A régi görögök mind a lombozatát, mind répatestét fogyasztották. Termesztésének kezdete az i. e. negyedik évszázadra vezethető vissza, tehát egyáltalán nem tekinthető újdonságnak. Mégis nagyon sokan nem ismerik ezt a nagyon finom és nagyon egészséges zöldségfélét.

A mángold nagyon sok hasznos anyagot tartalmaz. Jelentős mennyiségű ballasztanyaga a bélnyálkahártya és a bélflóra legjobb segítője. A ballasztanyag tulajdonképpen cellulózból felépülő növényi rostokat takar, melyek megkötnek bizonyos zsíranyagokat és mérgeket a bélben, felgyorsítják a bél mozgását, megszüntetik a székrekedést, a bél faláról kíméletes módon lehámozzák az oda lerakódott felesleges bélsárt.

Találunk benne szerves savakat almasavat, borsavat és oxálsavat. Ez utóbbi kevésbé előnyös tulajdonsága, ugyanis az oxálsav a bélben a kalciummal összekapcsolódva oldhatatlan vegyületet alkot, így elvonja a szervezettől a kalciumot, csökkenti annak felszívódását. De aggodalomra semmi ok. Ahhoz, hogy ez mérhető problémát okozzon, igen nagy mennyiségben kellene fogyasztanunk belőle nyersen.

Kalciumot, C-vitamint, vas, B1, B2 vitamint, karotint, fehérjét, nyerscukrot, és pektint is bőségesen tartalmaz. Ezek mindegyike nagyon fontos alkotóelem.

Minél sötétebb zöld a levél, annál több béta-karotint tartalmaz, ami nem más, mint az A-provitamin. Amíg szinte minden más tápanyag csak sejtfelszín közelében lévő receptorokon át juthat be a sejtbe, addig a zsírokban oldódó A-vitamin akadály nélkül, a sejt védőhártyáján áthatolva jut a sejtmaghoz. ott aztán felébreszti a sejt életerejét.

A mángoldnak nagyon sok gyógyító hatást tulajdonítanak ezek:

  • az agyat és az idegrendszert serkenti, életerőt ad,
  • csökkenti az idegességet, fáradtságot,
  • méregteleníti a beleket,
  • csökkenti a vérzsírszintet,
  • erősíti az immunrendszert,
  • erősíti, javítja az izmok és a szív munkáját,
  • védi a nyálkahártyát,
  • erősíti a csontokat és a fogakat,
  • fokozza a vérképzést, és a sejtlégzést,
  • növeli a mentális frriseséget,
  • aktiválja a hormontermelést.

A mángold összetett szénhidrátjai kitűnő glükózforrás az emberi szervezetnek. Hatása sokkal hosszabb, mint a cukroké. A szervezetet sokáig aktívan, tartja, ellátja energiával.

Fogyasztható nyersen önmagában, de saláták kitűnő alkotói. Készíthetünk belőle rakott ételeket, és főzelékeket. Nekem a mángoldból készített főzelék sokkal ízletesebb, mint a spenót. Főzelékének ízvilága a spenótéra hasonlít, csak itt az ízek teltebbek, élvezhetőbbek. Nyersen kicsit vadító íze van. A házi kertben bio úton termesztettek íze erősebb, a torkon kissé maró, kesernyés utóízzel. Szendvicsekbe saláta helyett nagyon finom. Színes levélnyelű és levéllemezű fajtái egy-egy salátát impozánssá tud tenni.

IMG_4375 IMG_4376 IMG_4377

 

IMG_4379 IMG_4380

Termesztés szempontjából nem igényes. hazánkban bárhol megterem. legjobb számára a mély rétegű, jó vízgazdálkodású talaj, de tápanyagban szegényebb talajokon is megterem. Savanyú talajt nem szereti. Árnyékot nem tűri, ott rosszul fejlődik, beltartalmi értékei nem alakulnak ki. Öntözést igényel, széles levelei nagyon sokat párologtatnak.  Csírázása 8 celsius fok felett indul meg, ezért túl korán, és túl későn sem érdemes vetni. Tavaszi vetésből már szedhető, nyár végi vetéssel, pedig csak október környékén szüretelhetünk. Leveleit egész nyáron át folyamatosan szedhetjük. ősszel vetve a következő évi magszárba szökés előtt is többször tudjuk szedni, így nagyon korán tavasszal a spenóttal és a korai salátákkal együtt.

 

Az első, és a kezdet.

Örömmel tapasztalom, hogy egyre többünk életében töltenek be fontos szerepet a növények. A növények jelentőségének felértékelődése sajnos szomorú események összefüggő, vagy össze nem függő láncolata miatt emelkedik:

  • gyakori élelmiszerbotrányok,
  • stresszes hétköznapok,
  • szennyezet környezet,
  • növényzet kiszorulása az ember életteréből,
  • élelmiszer drágulás.

Nem csoda hát, ha sokan ismét keressük a növények közelségét.

A növény:

  • szép,
  • hasznos,
  • jó illatú,
  • finom,
  • gyógyít,
  • táplál,
  • nyugtat,
  • hasznos elfoglaltságot ad,
  • mindenkor hű társunk,
  • persze néha vigyázni kell vele.

Ma már szinte nem kell lemondani senkinek sem a növényről. Részben azért, mert a növénynemesítés és szelekció eredményeként olyan növények jöttek létre, melyek még a mostoha körülményeket is kibírják. Tűző naptól a mély árnyékig, hatalmas kerttől a szűk erkélyig, szabad területtől a szobák mélyéig szinte bárhol lehet növényt tartani. Persze nem alkuk nélkül.

Ebben a blogban segítséget szeretnék nyújtani mindenkinek, aki szeretne minél közelebbi kapcsolatba kerülni a növényekkel. Készítsen akár díszkertet, vagy zöldségest erkélyen, vagy kertben. Gondolkodjon rövid távon, vagy hosszútávon.

A jövőben megjelenő cikkeimmel igyekszem segíteni a kertészkedőknek. Remélem kérdésekkel, észrevételekkel mindig abba az irányba terelnek, amik közérdeklődésre tartanak számot. A cikkekkel, válaszokkal mindig megpróbálok hű maradni a Biokert szemlélethez, amit én természet közeli kertészkedésnek hívok. Amennyiben lehetséges még erősíteni is fogom ezt az eszmét.

Üdvözlettel:

Kertember