Háztáji bio haszonállat tartás helyigénye


Nagy. Egyre bővülő.

Minél egészségesebb jószágot, ezáltal pedig minél egészségesebb húst szeretnénk előállítani, annál nagyobb területre van szükségünk. A legjobb lenne, ha mindenki egy nagy farmon, tanyán nevelhetné az állatait, de persze ez csak vágyálom.

tyúkólkicsi

Akkor mégis mi legyen?

Alkuk sorozatát kell kötnünk a természettel, az állatokkal. Tapasztalataim alapján megpróbálok összeállítani egy táblázatot, arról, hogy mekkora is a helyigénye a haszonállat tartásnak. A táblázat csak az utolsó cikkben fog megjelenni, addig azonban szépen sorban végigmegyünk az állatokon. Mivel kevés tapasztalatom van a nagytestű állatok terén, ezért róluk nem fogok írni. Rájuk talán kevesen is kíváncsiak.

Higgyétek el nem könnyű megmondani, hogy mekkora helyre is van szükségünk az állattartáshoz. Mivel senkit sem szeretnék ettől elriasztani, de az sem a célom, hogy bárki is azt gondolja, hogy állatot tartani bárhol lehet. A helyigény nagyon sok mindentől függ:

  • Milyen állatokat akarunk egy időben tartani?
  • Honnan származik a szaporulat (saját, vagy vásárolt)?
  • Ha vásárolt, akkor azok milyen idősek, mekkorák?
  • Mennyi húst szeretnénk előállítani?
  • Tudjuk-e a húst tárolni, tartósítani?
  • Milyen lehetőségeink vannak az eleségük biztosítására?

Tyúk.

Az egyik leghelyigényesebb kistestű haszonállatunk. Annak ellenére, hogy a nagyüzemekben ketrecekben, vagy épp túlzsúfolt istállókban nyomorognak, mégis azt kell mondanom, hogy igen helyigényes állat.

A nagyüzemi hús hibridek 5-8 hét alatt érik el a vágósúlyt a tyúknál. Ez az idő szinte arra sem elég, hogy igazán lábra álljanak. Nem is nagyon teszik. Részben azért, mert meg sem kell mozdulniuk a táplálékszerzésért, hiszen az orruk előtt van folyamatosan a kaja és a pia. Részben pedig nem is nagyon tudnak, mert az intenzív súlygyarapodást a tartó szerkezetük (csont, izom, inak, kötőszövet) nem bírja követni, ezért az is nagyon megterhelő a számukra, hogy a víz és a táp között fennálló 50-80 centimétert megtegyék.

De mi ne vágyjunk ilyen tyúkra. Szegények esztétikailag is csúnya jószágok, tolluk alig van, hátsó felük kopasz, kitüremkedő, szóval nem egy gusztusos kinézetűek. Mi otthon tápok, kiegészítő takarmányok, gyógyszerek, vitaminok nélkül akarjunk tyúkot felnevelni, úgy hogy jól érezzék magukat, szépek legyenek, és nekik is legyen öröm az a rövidke kis életük. Ehhez pedig nagy helyre van szükség.

Kell egy ól.

Ide szinte csak aludni járnak, ha itt van a tojó fészek, akkor még tojni is betérnek, de az eső elől már nem nagyon szeretne ide behúzódni. Más fedett búvóhely híján inkább eláznak. Az ólba kell számukra egy ülőke, és, ha ide tojnak, akkor egy tojófészek is. A tyúk elalszik a földön is, de ezt nem szereti. Nem véletlen, még ösztöneiben őrzi ősei rossz tapasztalatát, amikor a földön alvó társakat a ragadozók könnyűszerrel elragadták. Ezért inkább magasban faághoz hasonló szerkezeten, azaz egy ülőkén alszik. A fentiek miatt az ólnak nem kell túl nagynak lennie. Akkora azonban legyen, hogy könnyűszerrel ki tudjuk takarítani. Nekem még jó a derekam, ezért egy 120×180-as alapterületű, és 120 magas téglaépületben gond nélkül eltartok 30 tyúkot.

Ülőke tyúknak.

Ülőke tyúknak.

Kell egy udvar.

Itt aztán ne fukarkodjunk. De, ha nincs több helyünk, akkor 10 tyúknak minimum jusson 20 négyzetméter. Jó lenne, ha az udvar a kerttel lenne szomszédos, mert így megmarad az esély arra, hogy néha-néha kiengedjük a tyúkokat kapirgálni. A gazdasági növények miatt ez zömében csak irányítottan történhet. Minél nagyobb egy udvar, annál inkább csökkenek a tyúkok igényei. legjobban ugyanis azt szeretik, ha saját maguk szerezhetik be az élelmüket. Naná, nem hülyék, mert így azt esznek, amit igazán szeretnek. Amennyiben az udvar kicsi, akkor készüljünk fel arra, hogy napjában többször is (legalább 2-3 alkalommal) friss élelemmel kell ellátnunk őket. Ezért is jó, ha egy kertünk is van, mert itt sok értékes táplálék megterem. Minden kerti hulladékot dobálhatunk be nekik, de így cselekedhetünk a konyhai hulladékkal és moslékkal is. Ezekből az anyagokból aztán ők szépen kimazsolázzák, amire szükségük van, átkapirgálják, átkeverik, megtrágyázzák az anyagot, melyből a zöldséges számára így csodálatos anyag válik. Hányszor olvasom, hogy a baromfitrágya éget, túl tömény. Persze, hogy az, annak, aki csak a nagyüzemi termékben tud gondolkodni. Na, de a mi háztáji tyúktrágyánk már más kategória.

Ne féljünk attól, hogy a konyhai hulladék rossz a számukra. Úgysem eszik meg, amit nem szeretnek. Ilyen lesz például a déligyümölcsök maradéka. Nagy tévhitek keringene a tojáshéj körül is. Mondván ne adjuk oda nekik, mert rászoknak és feltörik a tojást. Mint mondtam már a tyúk nem hülye. Tudja, hogy a tojásban vannak az utódai, ezért ahhoz csak akkor nyúl, ha valami hiányzik az étrendjéből, mondjuk, mészhiányban szenved. Ekkor keresi a pótlás lehetőségét, és bizony feltöri a tojást. Nálam még akkor sem eszik meg a tojást, ha véletlenül tojáskor egymáson eltörnek. Pedig az összes tojáshéjat aprítás nélkül adom nekik. Ha valami hiányzik nekik, akkor nem csak a tojás felé fordulnak, hanem egymás tollazatát, bőrét, húsát is kikezdik.

Narancshéjat nem eszik meg a tyúkok.

Narancshéjat nem eszik meg a tyúkok.

De a trágyákról, a tyúk takarmányozásáról majd egy másik alkalommal.

Milyen ne legyen az udvar?

  • Betonozott, mert így nem tudnak kaparni, fürdő helyet kialakítani maguknak. Igen jól olvassátok. A tyúk nem koszos állat, a tollazata tisztán tartásához homok, vagy földfürdőre van szüksége.
  • Sötét, mert kell a fény az egészséges élethez. Viszont egy része legyen árnyékos, mert nyáron nagyon fontos, hogy hűvösbe tudjanak húzódni a kánikula elől.
  • Fedett, mert kell a megfelelő szellőzöttség, légmozgás. Ez egyébként egy roppant kényes pontja az udvarnak. Ha fedett nem szellőzik megfelelő, ha nyitott, akkor pedig beesik az eső, ami a tömörödött talaj miatt nehezen tud elszivárogni, így a tyúkok rövid idő alatt dagonyát taposnak maguk alatt, amit nagyon utálnak. Így hát alkut kell kötni. Az udvar egy részét esőmentessé kell tennünk, ahová esőzésekkor be tudnak húzódni.
  • Felül szabadon átjárható, mert a kistestű ragadozó gond nélkül elrabolják az állatainkat. Erre egy vadabb házimacska is képes. Ezért az udvar tetejét is dróthálózzuk be.
  • Kicsi. Erről márt korábban írtam.

Kell egy tojófészek.

Nem akarok itt agyontervezett, kidekorált tojófészek típusokat bemutatni, körbeírni. A tyúkot mindez nem érdekli. Neki egy kényelmes, nem túl szűk, eldugott, csendes ki fészekre van szüksége, ahol nemcsak tojni, de adott esetben kotlani is tud. Én egy egyszerű tákolmányt készítettem kb. 25×40 cm alapterületű és olyan 30-40 centi magas lehet. Ebbe puha anyagot többnyire szalmát teszek.

tojófészekkicsi

A fészek az ólon és az udvarukon kívül helyezkedik el, konkrétan a fatárolóban. Az én tyúkjaim ugyanis kijárnak a kert egy részébe, a fatárolót mindig elérik. Megfigyeltem, hogy legszívesebben ide vonulnak vissza tojni. Éjszakára bezárom őket az ólba, reggel kiengedem őket. Kezdetben előfordult, hogy az ólba tojtak, aztán átállították a tojás időszakát a kiengedés utánra. Húú, de ismerős szitu ez nekem! Mi emberek is képesek vagyunk valami hasonlóra!?! Hétvégén később szoktam őket kiengedni (bűnös vagyok, tovább szoktam aludni), kiengedés után rohannak a fészekhez, és van, hogy hárman ülnek egymás mellett. Olyan aranyosak, ahogy sprintelnek, és egymás mellett ülve elégedett hangot adnak ki. Persze tudom, hogy a tyúktartás nem mindenkinek fog ilyen kis örömöket okozni, de nem árt, ha szeretjük őket.

A tojófészek azért ne legyen az ólban, maximum az udvar egy csendes szegletében, mert éjszakára rá, vagy bele is ülnek, és összepiszkítják. Ez nekik is, nekünk is kellemetlen, mert a tojás koszos lesz.

Kell egy fürdő hely.

Nagy kívánalom nincs ezzel kapcsolatban, csak annyi, hogy ott a föld ne legyen nedves, mert ekkor nem tudnak benne fürödni. A száraz port szárnyukkal, lábukkal magukra kaparják, bedolgozzák a tolluk közé, egészen a bőrükig, és ez kitisztítja őket, megszabadulnak a nem oda illő anyagtól élősködőktől.

A homokfürdő mellett a tyúk imád napfürdőzni is. No, nem a kánikulában, hanem egyéb napos időben. Főként kora délutáni időszakban szeretnek a napon sütkérezni.

Napfürdőző jérce.

Napfürdőző jérce.

 

Gondolom az a cikkből is kikövetkeztethető, hogy minél több tyúkot szeretne valaki, annál nagyobb helyre van szüksége. Sőt ez hatványozottan igaz akkor, ha más fajtájú (kacsa, liba, pulyka) és eltérő korú egyedeket is szeretne tartani. Egy határon túl már nem is lehet őket egy ólban, udvarban tartani. De a további cikkekben erről is szó lesz.

Advertisements

One thought on “Háztáji bio haszonállat tartás helyigénye

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s