Induljon a háztáji biohús termelés.


Az emberiség, civilizációnk, társadalmunk fejlődési iránya nem kedvez a háztáji gazdaságnak, legyen az haszonkert, zöldség, gyümölcs, vagy kistestű haszonállattartás.

Kép

Létszámunk oly mértékben növekedik, hogy hamarosan minden talpalatnyi élhető földterületre szükségünk lesz. Kiemelten igaz ez a központi területekre, településekre azok közül is a nagyobb városokra. Már most is alig marad hely élelmünk előállítására. Ennek köszönhető a nagyüzemi élelmiszer előállítás, ami egyre inkább eltávolodik a természetes formájától, helyét a vegykonyhákban kikevert cuccok veszik át.  Már ma is komoly reklámértéket képvisel, és egyben piaci előnyt is jelent, ha egy élelmiszer csak „természetes anyagokat” tartalmaz. Odáig jutottunk, hogy fel sem kapjuk a fejünket azokra a reklámokra, amelyek így hirdetik a termékeiket. Igaz ezeket a termékeket az emberiség piciny felső gazdag rétege éri csak el, és tudja megfizetni. Elfogadtuk, hogy mű dolgokat eszünk, nem háborít fel, hogy eper helyett valami egészen mást tartalmaz a lekvár, hogy a tej már nem az állatból jön, hanem mesterségesen keverik össze. Persze a „természetes anyagokat” is illik fenntartásokkal kezelni.

Élhetetlenségünk miatt is egyre nagyobb településekbe tömörülünk. A települések területi nagyságának növekedése nem követi a benne élők számának növekedését, ezért fordulhat elő, hogy egy adott területen egyre többen élünk. Ezt részben a szabad felületek beépítésével, részben azok elaprózódásával, részben pedig a fel,- és lefelé törő építkezéssel érjük el. Erre komoly tudományok jöttek létre. Egyre több település éri el azt a sűrűséget, ahol már nem jut hely a természet egyetlen darabkájának sem. Pihenni a kibetonozott parkokba járunk autók közé, vagy az épületek tetején kialakított zöld valamikbe. Szerencsére hazánkban ennyire még nem gáz a helyzet. Nem csoda hát, ha nem marad hely a haszonkerteknek. Nagyobb városainkban nem könnyű haszonkerthez jutni.

Pedig mekkora szükségünk lenne rá. Betegségek tömege alakul ki rajtunk, melyeket nem lehet vírusokra, baktériumokra, gombákra stb. fogni (bár e téren sikeres kampányokat folytat a modern kori orvoslás, és gyógyszeripar). Ezeket a betegségeket a rossz kaja, a tunya és idegbajos életmódunk okozza.

Nagy baj van.

A bajok közül csak egyet, egy igen szembetűnőt emelnék ki. Konkrétan az időjárás változásakor jelentkező emberi fájdalmakat. Régebben az idős korosztály csontjai sajogtak, ropogtak, a közelmúltban már a középkorúak is panaszkodni kezdtek, ma már pedig a fiatalokon is megjelentek a tünetek. Ízületi fájdalmak, különféle gyulladások (fogíny, bél, gyomor, körömágy, aranyér stb.), melyek kialakulása rossz étrend számlájára írhatók, de ha már bennünk vannak, akkor hatványozódnak a kedvezőtlen környezeti változások hatására. Arról már nem is beszélve, hogy az időjárás változások egyre gyakoribbak, és markánsabbak.

Mindannyian érezzük, tudjuk, hogy milyen fontos lenne jól étkeznünk. Vannak, akik a változtatás mellett döntöttek, mások a homokba dugják a fejüket, léteznek a tagadók és létezik az abszolút érdektelenek csoportja. Sajnos a leghalkabb szavú és legkisebb csoport a változás mellett pálcát törőké. Szintén nagyon kicsi, de a legerősebb hangú a tagadók csoportja, ma ők diktálják a feltételeket, nekik köszönhetjük a hasonló cikkek megjelenését is.

http://kertemberolvas.blog.hu/2013/12/29/kesz_atveres_ujabb_ujsagcikkben_a_haztaji_csirke_husarol

Ha tehetjük, adjunk esélyt magunknak. Állítsuk elő élelmünk minél nagyobb részét. A fennmaradó részt pedig megbízható forrásból szerezzük be. Segítsünk azon, aki változni akar, de lehetőséget hiányában nem tud.

A változás egyik állomása lehet a háztáji kisállat tenyésztés.

És már hallom is az állatvédők, a hústagadók, vegetáriánusok hangos szitkozódásait. Kedves szitkozódók ezt a cikk nem nektek szól, sőt ennek a folytatásai sem. Légyszi ne olvassatok tovább, így megkímélitek magatokat a felesleges idegeskedéstől.

Ha elfogadjuk, hogy az ember a teremtés koronája, vagy tudományosabb hangot megütve az evolúció csúcsa (bár ezt kétlem, mert a legbutább állat is nagyobb körültekintéssel éli életét, mint mi emberek), akkor feltételeznünk kell azt is, hogy életét olyan tudatosan éli, mellyel nem árt sem magának, sem fajtársának. Mi nagyon kártékonyak vagyunk. Magunkkal együtt pusztítjuk a Földet is.

Engedjetek meg egy kis tudományos kitérőt, ami szintén az ember kiemelkedő voltát magyarázza. Ezt csak érdekességnek és gondolatébresztőnek szántam. Az idézet Paul Davies: A megbundázott Világegyetem című könyvéből származik.

„Más állatok ugyanazokat a természeti jelenségeket figyelik meg, mint mi, de a bolygónkon élő teremtmények közül egyedül a Homo sapiens képes magyarázatot adni ezekre a jelenségekre.

Hogyan alakult így mindez?

A Világegyetem valahogy el van rendezve, nemcsak tudatosan, hanem megismerhetően. Az értelem nélküli, ostoba atomok összeesküvést szőnek, és nemcsak az életet, nemcsak az értelmet, hanem a megértést is létrehozták. A fejlődő kozmosz kitermelte azokat a lényeket, akik nem pusztán szemlélői a színjátéknak, hanem megfejtik a cselekményt. Mi az, ami képessé teszi a kicsiny, törékeny és földi élethez alkalmazkodott emberi agyat arra, hogy a kozmosz teljességével foglalkozzék, és megértse azt a hallhatatlan kozmikus dallamot, amelyre a Világegyetem táncol? Amennyire ma tudjuk, ez az első és egyetlen alkalom, amikor bárhol a Világegyetemben a gondolkodó lények megpillantották a kozmikus kódot. ha az ember egyetlen kozmikus szempillantás alatt eltűnik a színről, akkor ugyanez talán soha nem fog megismétlődni. A Világegyetem akár évbilliókon keresztül is fennmaradhat, teljes titokzatosságba burkolódzva, eltekintve a megvilágosodás egy röpke pillanatától, ami egy semmilyen szempontból sem rendkívüli galaxis egyik átlagos csillaga körüli kicsiny bolygón, 13,7 milliárd évvel az egész történet kezdete után bekövetkezett.

Lehet mindez a véletlen műve? Előfordulhat, hogy az a tény, hogy a valóság legmélyebb szintje kapcsolatba került az általunk „emberi elmének” nevezett furcsa természeti jelenséggel, semmi egyebet nem jelent, mint egy bizarr és átmeneti eltévelyedést az egyébként képtelen és céltalan Univerzumban? Vagy talán van a cselekménynek valamilyen még mélyebb mellékszála?”

Kép

Miért foglalkozom az ember kiemelt szerepével a Földön? Mert azt gondolom, hogy vagyunk annyira értelmesek, hogy tudjuk mit szabad és mit nem cselekednünk, tennünk a természetben, természettel. És itt kanyarodnék vissza a háztáji haszonállat tenyésztéssel. A sokszámú szapora állat azért létezik, mert erre szüksége van az életnek a továbbfejlődéshez. Részben, mint faji változatosság, és továbbfejlődés, de, ami a mi szempontunkból most fontosabb az az élelem. Nyílván a növények is hasonló céllal léteznek. Az állatokhoz hasonlóan ők is megérdemlik a jó bánásmódot, közülük is csak azokat, vagy annyit szabad elfogyasztanunk, melyeket fogyasztási célra állítottunk elő, vagy pusztításukkal nem veszélyeztetjük fajuk és a rájuk épülő többi faj fennmaradását.

A fenti mondatom tartalmaz egy kulcsszót, mégpedig az előállítani. A háztáji haszonállat tenyésztéssel épp ezt tesszük. Fogyasztási céllal a természetből kiragadott fajokat tenyésztünk. Nincs ezzel semmi gond, ha ezt úgy tesszük, hogy azzal pl. a tyúkon kívül senkinek és semminek sem okozunk kárt. A későbbi cikkek arról fognak szólni, hogy ezt milyen módon tudjuk elérni.

Hol és hogyan tarthatunk állatokat? Miként és mivel etessük őket? Mikor és hogyan dolgozzuk fel őket. Hol és hogyan tároljuk a feldolgozás után? Hogyan illesszük be őket a szűk és tág környezetünkbe?

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s