Talajtakarás – mulcsozás

A talajtakarás, amint arra a neve is utal olyan eljárás, melyet a talaj érdekében fejlesztettek ki, a talaj számára nyújt előnyöket. Alkalmazásának bevezetésekor azonban nem ez vezérli a kertész, hanem a növényeinek az érdeke. Pedig a mulcsozásnak csak harmadlagos haszonélvezői a növények.

Kép

  1. Elsődleges a talaj, mert általa gyarapodik, minősége javul.
  2. Másodlagos az a megszámolhatatlan mennyiségű élőlény, melyek a talajban élnek. Ők táplálékot, élőhelyet nyernek a mulcsozásnak köszönhetően.
  3. Harmadlagos pedig a növény, amely kiegyensúlyozott víz,- hő,- és tápanyag-gazdálkodásban részesül.

Ahhoz, hogy ezek az előnyök, hasznok létrejöjjenek, a talajtakarást körültekintően kell végeznünk.

Kép

A talajtakarás előnyei:

  • Mechanikai védelmet nyújt a talajnak.
    • Megakadályozza, hogy az erős szél elhordja a felső termékeny talajréteget, a humuszt.
    • Intenzív esők romboló hatását kivédi.
    • Tavaszi olvadáskor, özönvízszerű esőzésekkor elfolyó víz útját állja, megakadályozza, hogy az elmossa a termőréteget.
    • Véd a taposásától, tömörödéstől azáltal, hogy a talajra nehezedő súlyt felfogja, nagyobb felületre oszlatja szét.
  • Szabályozza a talaj hőmérsékletét.
    • Nem engedi felhevülni a talajt.
    • Csökkenti az átfagyás mértékét.
    • Lassabban melegszik fel és hűl ki a talaj.
    • A lassú felmelegedés tavasszal késlelteti a növények kihajtását, és ez bizony jól jöhet a késő tavaszi fagyok károsító hatásának kivédésénél.
  • Szabályozza a talaj nedvességtartalmát.
    • Késlelteti a kiszáradást, megfelelő vastagságban terítve meg is akadályozza.
    • Felszívja a felesleges csapadékot, és azt fokozatosan adja át a talajnak, a talajban élő élőlényeknek, és a növényeknek.
    • Csökkeni az eső, és az öntözési veszteséget.
  • Tápanyagot ad át a talajnak.
    • Lebontásakor hasznos mikro,- és makro elemek szabadulnak fel, melyet a növények és a talajban élő szervezetek egyaránt hasznosítanak.
  • Dekoratív eleme a kertnek. Persze ehhez az kell, hogy ízlésesen használjuk.
  • Szabályozza a talaj kémhatását.
    • Ehhez ismerni kell, hogy melyik anyag milyen kémhatást generál. Ennek megfelelően tudatosan kell alkalmazni, igazodva a talaj állapotához, és az éppen termesztett növény igényeihez.
  • Szabályozza a nem kívánatos növények jelenlétét.
    • Megfelelő vastagságban terítve elnyomja a gyomokat.
    • Megakadályozza a gyommagvak csírázását, fejlődését.
  • Megkönnyíti a kerti munkát.
    • Csökken a gyomlálásra fordított idő.
    • Elmarad az ásás.
    • Kevesebbet kell öntözni.
  • Csökkenti a költségeket.
    • Víz,
    • Tápanyag,
    • Munkaidő megtakarítással.
  • Növeli a terméshozamot és a minőséget. A fentiekből egyértelműen levezethető.
  • Élőhelyet biztosít a hasznos szervezetek számára. Mivel élőhelyet, fedezéket, táplálékot nyújt a hasznos talajlakóknak, így azok száma jelentősen fel tud szaporodni, ezáltal képesek elnyomni, vagy megsemmisíteni a káros szervezeteket.

Kép

Biokert alkotóelemei

A biokertet, mint komplex egységet három nagy alrendszerre osztom:

  1. A talajra
  2. A külső tényezőkre, ami lehet élő és élettelen.
  3. És magára a termesztett növényre, növényekre.

Mind a három bonyolult összetett rendszer, melyek kölcsönösen hatnak egymásra, mindegyiknek szüksége van a másikra, csak együtt alkotnak egy egészet. Az eredményes biokerthez pedig egészre van szükség. Részekkel csak részmegoldások érhetők el.

A biokertészkedést néhány nagy fejezetre lehet bontani. Ezek:

  1. A talaj.
  2. A növénytársítás.
  3. A biológiai növényvédelem.

Amikor egy biokertészkedésről szóló könyvet a kezünkbe veszünk, akkor ezeket a fő fejezeteket találhatjuk benne. Ezeken felül a legtöbb könyv részletesen igyekszik bemutatni a növényeket, és a kert egyes részeit, típusait. Igazából nagy enciklopédiákat nem is lehet írni a témában, hiszen a legtöbb ismeretünk a régmúltból táplálkozik. A közelmúltban nem volt fontos irányzat, így nem is kutattak a témában. Persze volt néhány lelkes magánkertész, aki továbbra is a bio szempontok alapján kertészkedett, de tapasztalataikat ritkán egységesítették. Találni az interneten nagyon jó oldalakat, érdemes őket tanulmányozni.

A régmúlt tapasztalataival, eredményeivel azonban az a probléma, hogy jelentős részük nehezen, vagy egyáltalán nem alkalmazható a mai biokertekre. Indoklásként kiragadnék néhány példát:

  • A sűrűn lakott településeken nincs mód olyan nagyságú kertek kialakítására, ahol kellőképpen érvényesülhetne a vetésforgó, vetésváltás, növénytársítás kedvező hatása.
  • Olyan mértékű külső hatótényezők lépnek fel egy kertre, hogy azokat kivédeni lehetetlen.
  • Olyan erőszakos károsítók jelentek, jelennek meg, melyek ellen bio módszerrel lehetetlen a védekezés.
  • Az időjárás olyan szélsőségeket produkál, hogy komoly erőfeszítésekbe kerül az elhárításuk, ha egyáltalán lehetséges.

Azt már most felejtse el mindenki, hogy x növényt ültet y mellé és már minden rendben is van, vagy x szert szór ki és ettől megtáltosodnak a növények. Aki így gondolkodik, már most hagyja abba a biokertészkedést. Neki ott van a modern növénytermesztés, ami a természettől elzártan termesztő létesítményben, talaj nélkül számítógépek által vezérelten zajlik.

A biokertész a kertjével együtt él, figyel, tapasztal, állandóan újít, ellesi a természet fortélyait és alkalmazza azokat.

Egy pici példa:

Kép

A képen egy „gyomos” őszi vetésű jégsaláta ágy látható. Valóban gyomos? Mondhatjuk éppen annak is. De:

  • a képen csak tyúkhúr van a jégsaláta mellett,
  • a tyúkhúr önmagában nagyon egészséges saláta növény,
  • a tyúkhúr a salátaféléinkhez hasonlóan a hideget kedveli, kora tavasszal, és ősszel fejlődik igazán,
  • a tyúkhúr igen szövevényes, bojtos gyökeret fejleszt, képes minden szárcsomónál legyökeresedni (aki gyomlálta már biztos tapasztalta), a növény alatti teljes talajfelületet átszövi, ezzel lazítja annak szerkezetét, és levegővel látja el,
  • a tyúkhúr alacsony növekedésű, terülő növény, ha jól érzi magát egy talajon, akkor képes akár az egész kertet beborítani, befedni, ezzel komoly védelmet nyújt az őszi esők romboló hatásával szemben, megakadályozza a vízelfolyást, segíti a csapadék talajba juttatását, igazi talajtakaró, és kitűnő zöldtrágya növény,
  • én mégsem a fentiek miatt hagytam meg a jégsaláta mellett, hanem azért, mert sűrű áttelelő lombjával jobb téli védelmet nyújt a salátámnak, mint bármely más takaró anyag.

Termésfokozó bio anyagok kritikája

Biokert kialakítására nincsenek varázsszerek. Bár a piac tele van olyan anyagokkal, melyekről azt állítják, hogy, hogy csodát tesznek, de ezek az anyagok önmagukban átverések. Nem állítom, hogy mindegyik haszontalan, de azok a termékek, amelyek mellől „véletlenül” lehagyják a részletes használati utasítást, és alkalmazás feltételeit, arról messziről bűzlik az átverés.

Mire gondolok? Nézzünk egy példát!

Megszámolni se lehet, hogy hány olyan anyagot forgalmaznak, melyekről azt állítják, hogy a talajba juttatva olyan folyamatokat generálnak, melyektől a növények egészségesek, szép nagyok lesznek, bő terméssel és kiváló beltartalommal, íz világgal, úgy hogy nem kell műtrágyáznunk, tápoldatoznunk. Ezekben a szerekben van is ráció, lehetőség, mivel zömében olyan mikroorganizmus koncentrációk, melyeket a talaj természetes állapotukban is bőségesen tartalmaz. Ott vannak a mi talajunkban is, vagy legalábbis egykor ott voltak. Ma már, vagy kipusztultak, vagy annyira lecsökkent a számuk, hogy komoly hatást nem tudnak kifejteni. Megvan annak az oka, hogy mitől következett be a pusztulásuk, de erről egy későbbi cikkben fogok írni. Címszavakban csak annyit, hogy ilyen ok lehet a talaj pH változása, levegőtlensége, állandó forgatása (ásás), szerves anyagok hiánya. Ezek az élő szervezetek a talajban elérik, hogy a szerves anyagok olyan formába kerüljenek, melyeket a növények fel tudnak venni. Ezt többféleképpen képesek elérni, a két legfontosabb:

  • felvehető formára bontják, alakítják a szerves,- ásványi anyagokat, ezt táplálkozásuk során teszik,
  • kötődnek a növényhez, többnyire a gyökérhez és elősegítik a felvételt.

Ahhoz, hogy eredményesen tudjanak dolgozni ezek a hasznos talajlakók:

  • szükségük van olyan anyagokra, amiket át tudnak alakítani, mivel maguk is ezekből az anyagokból élnek, ezért egyszerűen úgy is fogalmazhatnék, hogy kaja kell nekik,
  • másrészt olyan külső körülmények kellenek, amelyben élni tudnak (pH, víz, hő, levegő, tápanyag, fény, társak).

Akkor most kérdezzük meg, hogy az én talajomból mért hiányoznak ezek a mikroorganizmusok?

Nyílván azért, mert valami nem volt meg a számukra, ezért kipusztultak, vagy kritikusan lecsökkent a számuk.

Mi történik, ha ilyen talajba mesterséges úton bejuttatom őket?

Természetesen ugyanarra a sorsra jutnak, mint az elődök. Elpusztulnak. Hiába vesszük hát drága pénzen és nyomjuk be a talajba őket, ha előtte nem teremtjük meg számukra az életfeltételeket. Képzeljük el, ha olyan mikroorganizmus szert adunk a talajba, amely az ott található szerves anyagból készít felvehető tápanyagot, de a talajban nincs, vagy kevés az átalakítható szerves anyag, akkor vajon mi értelme az egésznek? Lesz látható eredménye? Szoktak bennünket tájékoztatni az ilyen szereket forgalmazók, hogy mik lehetnek a termékük buktatói? Egy fenét. Számukra a pénz a lényeg.

A biológia szemléletű kertészkedés nem egy fura valami. A természet egyszer már kitalálta, nekünk nem kell mást tenni csak újból felfedezni, és alkalmazni a saját adottságaink mellett.

Biokert az alapok

BIO, BIOKERT, ÖKOKERT, MÉRGEK NÉLKÜL, TERMÉSZETKÖZELI KERT, MINIMÁL KERT, PERMAKULTÚRA

és lehetne sorolni tovább azokat a gyűjtőfogalmakat, amelyek az egészséges élelem előállítására utalnak. A legújabb ilyen fogalom a permakultúra, ami ugyan nem teljesen a biokert, de erősen arra hajaz. Biokert és a lusták kertjének az ötvözete.

Bármennyi fogalmat is alkossunk a lényeg mindig ugyanaz; megpróbálni előállítani olyan zöldséget, gyümölcsöt, fűszert, gyógynövényt, vagy éppen húst, amely nem tartalmaz az emberi szervezetre káros anyagot, amely olyan összetevőkből áll, mely az emberi egészséget előmozdítja, megőrzi, erősíti.

Réges-rég tulajdonképpen csak ilyen kert létezett, aztán ettől a kerttől egyre csak távolodtunk, olyannyira, hogy ma már a növénytermesztéshez nem kell kert, talaj, az állattenyésztéshez nem kell udvar, hagyományos eleség. Ennek aztán meg lett az eredménye. Olyan gyalázatos dolgokat eszünk élelmiszer címszó alatt, hogy őseink gyomra, egészsége pár nap alatt kifeküdt volna. A szervezetünk némelyest megpróbál alkalmazkodni, de ne higgyük, hogy nyerhetünk ebben a csatában. Nem véletlen ez a sok civilizációs betegség. A régi jól bevált praktikák feledésbe merültek, ma már csak nagyapáink, vagy nagyanyáink jelzővel utalunk rájuk. A kertészkedés környezete, és az ahhoz szükséges adottságok (mint pl. a kert mérete, vagy egyáltalán léte), olyan mértékben változtak, hogy az eleink tudását már egy az egyben képtelenség átvenni, alkalmazni. Sok esetben szükségszerű azokat felülbírálni, módosítani. Hogy csak egy példát említsek ilyen a vetésforgó, amit a mai mini kertekben értelmetlenség használni.

Nem csoda, ha egyre többen a régi kerttípusok felé fordulunk, megpróbálunk visszatérni a biokertészkedéshez. Sajnos a pénz észrevette ezt az egyre népszerűbb irányzatot, és elkezdte gyártani hozzá a sok-sok felesleges lomot, melyet drága pénzért kínál. Természetesen minden termékhez hihetetlen meggyőző szakmai vizsgálatokkal alátámasztott ajánlásokat, és a lelküket eladni képes „neves szakemberek” támogatását mellékelik. Elismerem, hogy nehéz ellenállni, pláne azoknak, akik kevés elméleti ismerettel rendelkeznek a kertészkedés terén. Sajnálatos módon nagyon eredményesek az eladásokban. Mára a bio piac komoly forgalommal büszkélkedhet, ezt jelzi a nap, mint nap megjelenő új termékek is. Remélem, együtt tudunk ezen változtatni.

A közérthetőség kedvéért a későbbiekben a fenti sok fogalom közül többnyire a BIOKERT -et fogom használni.

Egy biokert régen nem ment csodaszámba, és nem volt bonyolult a megvalósítása sem. Ma ez nem mondható el. Ma, aki biokertet lát az ne higgyen a szemének. Már-már szinte csodát lát, és mint tudjuk a csodák nem mindennapi jelenségek, ezért csodát elérni nem könnyű. A környezetünket oly mértékben elszennyeztük, hogy képtelenek vagyunk előle elmenekülni. Az utcára sem kell kilépnünk ahhoz, hogy ártalmas hatások érjenek bennünket. Ezek alól a kertünket sem tudjuk kivonni, nem tudjuk elbújtatni, még ha véd ernyőt húznánk fölé, akkor is beszivárogna némely káros hatás. Azonban nem szabad feladni. Erőfeszítéseket kell tennünk annak érdekében, hogy ezeket a káros hatásokat részben megelőzzük, részben pedig a hatásukat kiküszöböljük. Vannak erre megoldások, melyek a blogban elő fognak jönni. Minden egyes lépésünkkel egyre közelebb kerülünk a csodához, amit persze elérni nem fogunk.

Cikkeimmel próbálok segíteni a biokertészkedsében.

Az első, és a kezdet.

Örömmel tapasztalom, hogy egyre többünk életében töltenek be fontos szerepet a növények. A növények jelentőségének felértékelődése sajnos szomorú események összefüggő, vagy össze nem függő láncolata miatt emelkedik:

  • gyakori élelmiszerbotrányok,
  • stresszes hétköznapok,
  • szennyezet környezet,
  • növényzet kiszorulása az ember életteréből,
  • élelmiszer drágulás.

Nem csoda hát, ha sokan ismét keressük a növények közelségét.

A növény:

  • szép,
  • hasznos,
  • jó illatú,
  • finom,
  • gyógyít,
  • táplál,
  • nyugtat,
  • hasznos elfoglaltságot ad,
  • mindenkor hű társunk,
  • persze néha vigyázni kell vele.

Ma már szinte nem kell lemondani senkinek sem a növényről. Részben azért, mert a növénynemesítés és szelekció eredményeként olyan növények jöttek létre, melyek még a mostoha körülményeket is kibírják. Tűző naptól a mély árnyékig, hatalmas kerttől a szűk erkélyig, szabad területtől a szobák mélyéig szinte bárhol lehet növényt tartani. Persze nem alkuk nélkül.

Ebben a blogban segítséget szeretnék nyújtani mindenkinek, aki szeretne minél közelebbi kapcsolatba kerülni a növényekkel. Készítsen akár díszkertet, vagy zöldségest erkélyen, vagy kertben. Gondolkodjon rövid távon, vagy hosszútávon.

A jövőben megjelenő cikkeimmel igyekszem segíteni a kertészkedőknek. Remélem kérdésekkel, észrevételekkel mindig abba az irányba terelnek, amik közérdeklődésre tartanak számot. A cikkekkel, válaszokkal mindig megpróbálok hű maradni a Biokert szemlélethez, amit én természet közeli kertészkedésnek hívok. Amennyiben lehetséges még erősíteni is fogom ezt az eszmét.

Üdvözlettel:

Kertember