Talajtakarás – mulcsozás

A talajtakarás, amint arra a neve is utal olyan eljárás, melyet a talaj érdekében fejlesztettek ki, a talaj számára nyújt előnyöket. Alkalmazásának bevezetésekor azonban nem ez vezérli a kertész, hanem a növényeinek az érdeke. Pedig a mulcsozásnak csak harmadlagos haszonélvezői a növények.

Kép

  1. Elsődleges a talaj, mert általa gyarapodik, minősége javul.
  2. Másodlagos az a megszámolhatatlan mennyiségű élőlény, melyek a talajban élnek. Ők táplálékot, élőhelyet nyernek a mulcsozásnak köszönhetően.
  3. Harmadlagos pedig a növény, amely kiegyensúlyozott víz,- hő,- és tápanyag-gazdálkodásban részesül.

Ahhoz, hogy ezek az előnyök, hasznok létrejöjjenek, a talajtakarást körültekintően kell végeznünk.

Kép

A talajtakarás előnyei:

  • Mechanikai védelmet nyújt a talajnak.
    • Megakadályozza, hogy az erős szél elhordja a felső termékeny talajréteget, a humuszt.
    • Intenzív esők romboló hatását kivédi.
    • Tavaszi olvadáskor, özönvízszerű esőzésekkor elfolyó víz útját állja, megakadályozza, hogy az elmossa a termőréteget.
    • Véd a taposásától, tömörödéstől azáltal, hogy a talajra nehezedő súlyt felfogja, nagyobb felületre oszlatja szét.
  • Szabályozza a talaj hőmérsékletét.
    • Nem engedi felhevülni a talajt.
    • Csökkenti az átfagyás mértékét.
    • Lassabban melegszik fel és hűl ki a talaj.
    • A lassú felmelegedés tavasszal késlelteti a növények kihajtását, és ez bizony jól jöhet a késő tavaszi fagyok károsító hatásának kivédésénél.
  • Szabályozza a talaj nedvességtartalmát.
    • Késlelteti a kiszáradást, megfelelő vastagságban terítve meg is akadályozza.
    • Felszívja a felesleges csapadékot, és azt fokozatosan adja át a talajnak, a talajban élő élőlényeknek, és a növényeknek.
    • Csökkeni az eső, és az öntözési veszteséget.
  • Tápanyagot ad át a talajnak.
    • Lebontásakor hasznos mikro,- és makro elemek szabadulnak fel, melyet a növények és a talajban élő szervezetek egyaránt hasznosítanak.
  • Dekoratív eleme a kertnek. Persze ehhez az kell, hogy ízlésesen használjuk.
  • Szabályozza a talaj kémhatását.
    • Ehhez ismerni kell, hogy melyik anyag milyen kémhatást generál. Ennek megfelelően tudatosan kell alkalmazni, igazodva a talaj állapotához, és az éppen termesztett növény igényeihez.
  • Szabályozza a nem kívánatos növények jelenlétét.
    • Megfelelő vastagságban terítve elnyomja a gyomokat.
    • Megakadályozza a gyommagvak csírázását, fejlődését.
  • Megkönnyíti a kerti munkát.
    • Csökken a gyomlálásra fordított idő.
    • Elmarad az ásás.
    • Kevesebbet kell öntözni.
  • Csökkenti a költségeket.
    • Víz,
    • Tápanyag,
    • Munkaidő megtakarítással.
  • Növeli a terméshozamot és a minőséget. A fentiekből egyértelműen levezethető.
  • Élőhelyet biztosít a hasznos szervezetek számára. Mivel élőhelyet, fedezéket, táplálékot nyújt a hasznos talajlakóknak, így azok száma jelentősen fel tud szaporodni, ezáltal képesek elnyomni, vagy megsemmisíteni a káros szervezeteket.

Kép

Reklámok

Biokert alkotóelemei

A biokertet, mint komplex egységet három nagy alrendszerre osztom:

  1. A talajra
  2. A külső tényezőkre, ami lehet élő és élettelen.
  3. És magára a termesztett növényre, növényekre.

Mind a három bonyolult összetett rendszer, melyek kölcsönösen hatnak egymásra, mindegyiknek szüksége van a másikra, csak együtt alkotnak egy egészet. Az eredményes biokerthez pedig egészre van szükség. Részekkel csak részmegoldások érhetők el.

A biokertészkedést néhány nagy fejezetre lehet bontani. Ezek:

  1. A talaj.
  2. A növénytársítás.
  3. A biológiai növényvédelem.

Amikor egy biokertészkedésről szóló könyvet a kezünkbe veszünk, akkor ezeket a fő fejezeteket találhatjuk benne. Ezeken felül a legtöbb könyv részletesen igyekszik bemutatni a növényeket, és a kert egyes részeit, típusait. Igazából nagy enciklopédiákat nem is lehet írni a témában, hiszen a legtöbb ismeretünk a régmúltból táplálkozik. A közelmúltban nem volt fontos irányzat, így nem is kutattak a témában. Persze volt néhány lelkes magánkertész, aki továbbra is a bio szempontok alapján kertészkedett, de tapasztalataikat ritkán egységesítették. Találni az interneten nagyon jó oldalakat, érdemes őket tanulmányozni.

A régmúlt tapasztalataival, eredményeivel azonban az a probléma, hogy jelentős részük nehezen, vagy egyáltalán nem alkalmazható a mai biokertekre. Indoklásként kiragadnék néhány példát:

  • A sűrűn lakott településeken nincs mód olyan nagyságú kertek kialakítására, ahol kellőképpen érvényesülhetne a vetésforgó, vetésváltás, növénytársítás kedvező hatása.
  • Olyan mértékű külső hatótényezők lépnek fel egy kertre, hogy azokat kivédeni lehetetlen.
  • Olyan erőszakos károsítók jelentek, jelennek meg, melyek ellen bio módszerrel lehetetlen a védekezés.
  • Az időjárás olyan szélsőségeket produkál, hogy komoly erőfeszítésekbe kerül az elhárításuk, ha egyáltalán lehetséges.

Azt már most felejtse el mindenki, hogy x növényt ültet y mellé és már minden rendben is van, vagy x szert szór ki és ettől megtáltosodnak a növények. Aki így gondolkodik, már most hagyja abba a biokertészkedést. Neki ott van a modern növénytermesztés, ami a természettől elzártan termesztő létesítményben, talaj nélkül számítógépek által vezérelten zajlik.

A biokertész a kertjével együtt él, figyel, tapasztal, állandóan újít, ellesi a természet fortélyait és alkalmazza azokat.

Egy pici példa:

Kép

A képen egy „gyomos” őszi vetésű jégsaláta ágy látható. Valóban gyomos? Mondhatjuk éppen annak is. De:

  • a képen csak tyúkhúr van a jégsaláta mellett,
  • a tyúkhúr önmagában nagyon egészséges saláta növény,
  • a tyúkhúr a salátaféléinkhez hasonlóan a hideget kedveli, kora tavasszal, és ősszel fejlődik igazán,
  • a tyúkhúr igen szövevényes, bojtos gyökeret fejleszt, képes minden szárcsomónál legyökeresedni (aki gyomlálta már biztos tapasztalta), a növény alatti teljes talajfelületet átszövi, ezzel lazítja annak szerkezetét, és levegővel látja el,
  • a tyúkhúr alacsony növekedésű, terülő növény, ha jól érzi magát egy talajon, akkor képes akár az egész kertet beborítani, befedni, ezzel komoly védelmet nyújt az őszi esők romboló hatásával szemben, megakadályozza a vízelfolyást, segíti a csapadék talajba juttatását, igazi talajtakaró, és kitűnő zöldtrágya növény,
  • én mégsem a fentiek miatt hagytam meg a jégsaláta mellett, hanem azért, mert sűrű áttelelő lombjával jobb téli védelmet nyújt a salátámnak, mint bármely más takaró anyag.