Biokert alkotóelemei

A biokertet, mint komplex egységet három nagy alrendszerre osztom:

  1. A talajra
  2. A külső tényezőkre, ami lehet élő és élettelen.
  3. És magára a termesztett növényre, növényekre.

Mind a három bonyolult összetett rendszer, melyek kölcsönösen hatnak egymásra, mindegyiknek szüksége van a másikra, csak együtt alkotnak egy egészet. Az eredményes biokerthez pedig egészre van szükség. Részekkel csak részmegoldások érhetők el.

A biokertészkedést néhány nagy fejezetre lehet bontani. Ezek:

  1. A talaj.
  2. A növénytársítás.
  3. A biológiai növényvédelem.

Amikor egy biokertészkedésről szóló könyvet a kezünkbe veszünk, akkor ezeket a fő fejezeteket találhatjuk benne. Ezeken felül a legtöbb könyv részletesen igyekszik bemutatni a növényeket, és a kert egyes részeit, típusait. Igazából nagy enciklopédiákat nem is lehet írni a témában, hiszen a legtöbb ismeretünk a régmúltból táplálkozik. A közelmúltban nem volt fontos irányzat, így nem is kutattak a témában. Persze volt néhány lelkes magánkertész, aki továbbra is a bio szempontok alapján kertészkedett, de tapasztalataikat ritkán egységesítették. Találni az interneten nagyon jó oldalakat, érdemes őket tanulmányozni.

A régmúlt tapasztalataival, eredményeivel azonban az a probléma, hogy jelentős részük nehezen, vagy egyáltalán nem alkalmazható a mai biokertekre. Indoklásként kiragadnék néhány példát:

  • A sűrűn lakott településeken nincs mód olyan nagyságú kertek kialakítására, ahol kellőképpen érvényesülhetne a vetésforgó, vetésváltás, növénytársítás kedvező hatása.
  • Olyan mértékű külső hatótényezők lépnek fel egy kertre, hogy azokat kivédeni lehetetlen.
  • Olyan erőszakos károsítók jelentek, jelennek meg, melyek ellen bio módszerrel lehetetlen a védekezés.
  • Az időjárás olyan szélsőségeket produkál, hogy komoly erőfeszítésekbe kerül az elhárításuk, ha egyáltalán lehetséges.

Azt már most felejtse el mindenki, hogy x növényt ültet y mellé és már minden rendben is van, vagy x szert szór ki és ettől megtáltosodnak a növények. Aki így gondolkodik, már most hagyja abba a biokertészkedést. Neki ott van a modern növénytermesztés, ami a természettől elzártan termesztő létesítményben, talaj nélkül számítógépek által vezérelten zajlik.

A biokertész a kertjével együtt él, figyel, tapasztal, állandóan újít, ellesi a természet fortélyait és alkalmazza azokat.

Egy pici példa:

Kép

A képen egy „gyomos” őszi vetésű jégsaláta ágy látható. Valóban gyomos? Mondhatjuk éppen annak is. De:

  • a képen csak tyúkhúr van a jégsaláta mellett,
  • a tyúkhúr önmagában nagyon egészséges saláta növény,
  • a tyúkhúr a salátaféléinkhez hasonlóan a hideget kedveli, kora tavasszal, és ősszel fejlődik igazán,
  • a tyúkhúr igen szövevényes, bojtos gyökeret fejleszt, képes minden szárcsomónál legyökeresedni (aki gyomlálta már biztos tapasztalta), a növény alatti teljes talajfelületet átszövi, ezzel lazítja annak szerkezetét, és levegővel látja el,
  • a tyúkhúr alacsony növekedésű, terülő növény, ha jól érzi magát egy talajon, akkor képes akár az egész kertet beborítani, befedni, ezzel komoly védelmet nyújt az őszi esők romboló hatásával szemben, megakadályozza a vízelfolyást, segíti a csapadék talajba juttatását, igazi talajtakaró, és kitűnő zöldtrágya növény,
  • én mégsem a fentiek miatt hagytam meg a jégsaláta mellett, hanem azért, mert sűrű áttelelő lombjával jobb téli védelmet nyújt a salátámnak, mint bármely más takaró anyag.
Reklámok